A múltkori Cerulean c. száma után itt van az első hivatalos kislemez dal a Simian Mobile Disco következő lemezéről, amely május 14-én fog megjelenni Unpatterns név alatt. A Seraphim a jól megszokott house elemeket tartalmazza, és a szám mellett a klip sem hanyagolható el, hiszen köztudott, hogy SMD klipjei általában mindid jól sikerülnek.
A Sziget második napja kifejezetten az elektrósoknak kedvezett. Az igényes elektronikus zenei produkciók mellett azonban megjelentek kevésbé szívesen látott dolgok is, és néha úgy éreztem, hogy nem is a Szigeten, hanem a Balaton Soundon járok.
Több hét várakozás után végre felkerült néhány új fellépő neve a Sziget hivatalos oldalára. Róluk már valóban el lehet mondani, hogy újak, és most először koncerteznek Magyarországon. A lista valószínűleg még mindig nem végleges, és kezd beigazolódni az a gyanú, hogy a szervezők eleinte a magyar közönséget próbálták meggyőzni, most pedig végre a friss zenére éhes külföldiek is megkapják a magukét.
Calvin Harris, Simian Mobile Disco, Yeasayer
A Simian Mobile Disco négy évvel ezelőtt jött létre, miután elődje, a Simian nevű négytagú zenekar feloszlott. Jas Shaw és James Ford folytatta, és létrehozták ezt az elektronikus duót. Úgy tűnik, ráéreztek, hogy milyen korszak következik. 2007-ben aztán megjelent debütlemezük, mely elég sok dicséretet kapott, és bár az év elektronikus lemeze címért nem versenyezhettek a Justice-al, de az év felfedezettjei közé azért sikerült bekerülniük vele. A Justice-al egyébként készítettek egy közös felvételt, ez volt a We Are Your Friends című dal, és elég jól megmutatta az elkövetkezendő hónapok zenei irányvonalát. A visszatérésre mostanáig kellett várnunk.
Akinek az előző album túl underground volt, annak a Temporary Pleasure egész biztosan jobban fog tetszeni, bár azért szerencsére nem Bob Sinclair-féle seggrázásra kell számítani most sem. A kissé idegtépő Ambulance hangulata engem a Chemical Brothers Believe-jére emlékeztet. Futurisztikus hangok, bizarr, torz sziréna, mely mintha az ember fejében szólna és az őrületbe kerget. Ez egyébként a lemez legelborultabb szerzeménye, a későbbiekben nem ilyenekre kell számítani. A Simian Mobile Disco tagjai egyébként egy egész sztárparádét hoztak össze ezen a lemezen, szinte mindegyik számban énekel valamelyik ismert zenekar tagja. Az Audacity of Huge talán a legerősebb darab az albumon, ez még mainstream körökben is népszerű lehet. Egyébként Chris Keating énekel benne a Yeasayerből. A Bad Blood szintén egy táncolósabb szerzemény, melyben nem más, mint a Hot Chip jellegzetes hangú énekese, Alexis Taylor énekel. A Cream Dreamben aztán itt van Gruff Rhys is a Super Furry Animals-ből. Úgy tűnik, mintha a Simian tagjai próbálták volna minél jobban az előadókra szabni a dalokat, és ez elég jól sikerült is nekik. A Cruel Intentions című dalban a Gossip-os Beth Ditto énekel, az Off the Map-ben a berlini énekes-dalszerző Jamie Lidell, a Pinballban pedig a New York-i Telepathe, akik idén már bizonyítottak saját lemezükkel is, de ezzel talán ismertebbek lesznek Európában. A Synthesise is kiváló klubsláger, aztán jön még egy rap szám is a Young Fathers előadásában, zárásként pedig egy puttyogósabb elektronikus szerzemény, a 10000 Horses Can't Be Wrong.
