2008. okt. 30.

» Leégett a Feeder turnébusza
2008. okt. 30. 21:26 | írta: Mr Brightside | Hírek | Feeder | 0 komment |
Szerencse, hogy nem történt nagyobb baj. A Feeder turnébusza Glasgow-ból tartott Lincolnba, amikor az éjszaka közepén a sofőr észrevette, hogy tűz van a jármű hátsó részében. Azonnal lehúzódott az út szélére, megállt, felébresztette a buszban tartózkodókat, és mindenkit kizavart. Pillanatokkal később a jármű felrobbant, és tűz árasztotta el az egészet, így az percek alatt teljesen leégett. Az utasok szerencsére megúszták, de ez csak a sofőr, Colin Campbell lélekjelenlétének köszönhető, és annak, hogy időben észrevette a tüzet. 'Belegondolni is szörnyű, hogy mi lett volna, ha Colin kicsit később látja meg a tüzet. Nem győzzük magasztalni, hogy ilyen gyorsan tudott gondolkodni és cselekedni, így mindenki életét megmentette', nyilatkozta Grant Nicholas, a Feeder frontembere a tűzről, melyben sajnos a zenekar teljes felszerelése megsemmisült.

Feeder MySpace
Feeder - We Are the People
Legközelebbi koncert: november 17, Brixton Academy, London.

2008. júl. 27.

» Feeder - Silent Cry
2008. júl. 27. 18:33 | írta: Mr Brightside | Album | Feeder | 0 komment |

A wales-i zenekarnak ez a hatodik lemeze 1992-es megalakulása óta, de a szigetországon kívül egyiknek sem volt túl nagy visszhangja, és ezen a Silent Cry sem fog változtatni. A Stereophonics-hoz hasonlóan ők sem követték az aktuális divatokat, nem lettek sem britpop, sem indie zenekar, hanem az említett zenekarhoz hasonlóan alternatív rockzenét játszanak. 2002-ben egy tragédia is megrázta a bandát, a dobosuk, John Lee öngyilkos lett. De térjünk át az új lemezre. A nyitó We Are People hibátlan rocksláger, tökéletes hangzással, experimentális elemekkel, egyetlen hibája, hogy kissé túl depressziós. Ez nem is lenne baj, de a szövegek nem ennyire lehangolóak, így a zene és a szöveg nincs teljesen összhangban. Az Itsumo, a címadó Silent Cry, a Fires mind nagyon jó popslágerek, de kicsit olyan ez, mint a Coldplay X&Y lemeze, olyan összerakott, hogy már zavaró, és éppen ezért nem is tud annyira őszinte lenni. A végén kapunk még két gyorsabb, punkosabb dalt, az Into the Blue-t és a Guided by a Voice-t, a Sonorous című, experimentális, kakofóniába torkollő dal pedig nagyon szép lezárása a lemeznek. Sok újat ne várjunk a Silent Cry-tól, de érdemes töbször meghallgatni, mert egy kellemes és szerethető album.

8