Hát vége. Véget ért az év legjobb hete. Ha a számokat nézzük, akkor is nyereséges volt az idei Sziget, mivel majdnem 400 ezren látogattak ki összesen. De az igazi nyereség a koncertek számában mérhető, és az élményekben, melyek még mindig feldolgozás alatt állnak. Lassan hazafelé tartanak az angolok, a franciák, a hollandok és az összes szigetlakó Európa különböző pontjaira, Budapest pedig visszasüllyed a hétköznapok szürke magyar valóságába. A Sziget valóban egy sziget volt, és nemcsak földrajzi értelemben véve. Sziget a konzervatív magyar tengerben, ahol egy valódi kozmopolita város alakult ki pár napra. A Duna hídján átgyalogolva úgy érezhettük, mintha egy londoni repülőút végére értünk volna, és néha több ezer mérföld távolságra éreztük magunkat az unalmas kelet-európai hétköznapoktól, mikor semmi jó nem történik. Az idei Szigeten sikerült tíz év elmaradt koncertmennyiségét bepótolni, az idei Szigeten megéreztük a változás szeleit. Talán más lesz valami ezután? Talán igen. Gondoljunk csak arra, hogy a még csak 1-2 évvel ezelőtt elindult MR2 mennyire megváltoztatta a magyarok zenei ízlését. A kultúra sokkal közelebb került hozzánk, idén pedig olyan előadók látogattak el Budapestre, akik a legújabb hullámokat hozták magukkal. A Sziget idén teljesen nemzetközi volt, pár napra egy külön állam alakult Európa térképén. Volt öt nap az évben, mikor Budapest volt Európa kulturális központja, és ezalatt az öt nap alatt még Londonnál is izgalmasabb volt. Az itt játszó előadók is kezdik megtanulni Budapest nevét, és már sokkal kevesebbszer keverik össze Bukaresttel. Kezdenek ránk felfigyelni. Rajtunk a sor, hogy mi is felfigyeljünk rájuk. Hogy ez tegnap Maximo Park koncerten mennyire sikerült? Sajnos a tegnapi nap már a gyász jegyében telt. A Sziget legjobb négy napját búcsúztattuk a Maximo Park koncertjén az első sorokban, ahol magyar szót csak elvétve lehetett hallani.
Pedig a koncert az egyik legjobb volt az idei Szigeten, de még azt is meg merem kockáztatni, hogy az összes eddigit felülmúlta. A délutáni időpont és a forróság ellenére is nyújtottak valami olyan pluszt, amit kevesen tudnak. Ezt éreztem az Arctic Monkeys koncertjén is, és most is. A Books from Boxes vagy az Acrobat alatt megtapasztaltam egy furcsa önkívületi állapotot, melyet csak tökéletesen összerakott zene és egy páratlan előadásmód tökéletes összhangja tud létrehozni. Valahogy most a pogózás is elmaradt, mintha az Offspring koncertjére várakozó punkrockerek szája is tátva maradt volna, és olyan kapcsolat alakult ki a zenekar és a közönség között, ami nem mindennapi. Paul Smith a világ egyik legjobb előadója, a Maximo Park pedig az egyik legjobb zenekar jelenleg. Hogy miért nincs nagyobb sikerük? Talán azért, mert ez nem egyszerűen fogyasztható zene. Szükség van semmitmondó dalszövegekre is, mert ezek dobják fel hétköznapjainkat, a Maximo Park számai azonban olyanok, mint egy zenés biblia. Nem könnyen fogyasztható, azonban mindenki talál egy olyan dalt tőlük, ami éppen aktuális helyzetére teljesen igaz, és ezért az ember kedvenc Maximo Park száma időről időre változik. Érdemes olvasni belőlük, úgy, mint Paul furcsa kis noteszéből, melybe még pár magyar szófordulatot is felírt, és ezeket fel is olvasta tegnap. És hogy milyen volt a nap többi része?
Erre már jobb lett volna nem odafigyelni, mert a Szigetet tegnap ellepték az izompólós kínai papucsos napijegyes magyar metálrockerek, akik pár percen belül megszámlalhatatlanul sokszor mondták ki a baszdmeg szót, és legnagyobb problémájuk az volt, hogy nem volt a Szigeten topless. Egyikük azért beszámolt a haverjának egy nagy élményről, mikor egy német csaj levette a melltartóját. Ezért már megérte kimenni, és megvenni a napijegyet, amire néhányan még fél négykor is a bejárat előtt koldultak. Valószínűleg a jegyüzérek is nyereséggel zártak tegnap, belőlük is majdnem annyi volt, mint látogatóból, holott a hangosbemondó rendszeresen közölte, hogy az ilyen tevékenységet folytatók ellen eljárást indítanak. De felejtsük el az utolsó napi balkanizálódást, amit reméljük, hogy pár éven belül végleg száműznek, és legfeljebb a világzenei színpadon találkozhatunk vele balkáni zene formájában. Emlékezzünk a szép pillanatokra, mert ezekből jóval több volt. Emlékezzünk az eddigi legjobb Szigetre, és várjuk a következőt.
Tegnap igazán nem volt miért panaszkodni a Szigeten, a nagyszínpadon ugyanis egymást követték a brit indie zenekarok, a nap fénypontja pedig a Placebo volt, akik már nem először koncerteznek a Szigeten.
The Subways
Először a brit indie-garázsrock zenekar lépett színpadra. A közönség egy része, akik már az esti Placebo-ra foglalták a helyet az első sorokban, nem igazán volt tisztában vele, hogy milyen zenekar játszik éppen, és végigpogózták az egészet, ami kicsit rontott a koncert élvezhetőségén, de azért Billy Lunn és Charlotte Cooper kitettek magukért. Eléggé fel is készültek erre a koncertre, Billy ugyanis az első pár percben szinte csak magyarul beszélt. Na persze csak alapszavakat. Az első lemez számai valahogy sokkal nagyobb élményt jelentettek, de a pogózó emberkéknek teljesen mindegy volt, hogy éppen mi megy. A koncert a Rock & Roll Queen-nel zárult, melynek közepén Billy beugrott a közönség közé.
Editors
Ha az ember egyik kedvenc zenekara játszik, akkor a szokásosnál is magasabbak az elvárásai. Az Editors volt az egyik olyan zenekar, akiket legjobban vártam az idei Szigetre. Sajnos a közönség mintha nem annyira ismerte volna a pályafutásukat, és a kollektív együtténeklés itt egyáltalán nem valósult meg. Valahogy a hangosítás sem volt tökéletes, de lehet, hogy csak a két magyar csaj beszélt mellettünk olyan hangosan, hogy a halkabb részeket sikerült teljesen elrontani, viszont megtudtam, hogy melyik számokat ismerik, az új számoknál pedig két perc után megállapították, hogy ez új. Az Editors előadása egyébként kifogástalan volt, lemezbemutató koncertnek is lehetett volna nevezni, mert elég sok új dal elhangzott, melyeket most hallottam először. Elsőre kicsit furcsának tűntek, mert elég nagy stílusváltáson mentek ők is keresztül és teljesen átmentek elektronikába. De legalább most már nem vádolhatják őket azzal, hogy az
Interpolt nyúlják. Nagy meglepetésünkre még az Editors depressziós poszt-punkjára is volt pogó.
Klaxons
A Placebo volt a nap headlinere, viszont a Klaxons volt az a zenekar, akik a nap stílusát meghatározták. Legalábbis számunkra. Kicsit több nu raverre számítottam a közönség soraiban, de azért volt ugrálás a Klaxons számaira, főleg az ismertekre. Az új dalok is elég jók, furcsa, hogy a kiadónak nem tetszettek. Az Editors az elektronika fele, a Klaxons pedig gitárosabb irányba váltott. A koncert elég rövidnek tűnt, de szinte az összes számukat eljátszották.
Manic Street Preachers
A Manics koncert elejét a nagyszínpad mögül hallgattuk, mert a Klaxonsra vártunk, hátha kijönnek. Sajnos nem jártunk sikerrel, csak az Editors énekesének intettem oda, hogy jöjjön ki, de csak visszaintett, aztán sietett fel a backstage-be. A koncert hátralevő része jó volt, bár valamivel több slágerre számítottam. Azért elhangzott a Motorcycle Emptiness, az Autumn Song, a Your Love Alone Is Not Enough. Egy igazi brit rocklegendát láthattunk a Sziget nagyszínpadán, háttérben a wales-i zászlóval.
Placebo
Tegnap még féltünk, hogy elmarad, mert Brian Molko rosszul lett egy japán fesztiválon, de szerencsére végül eljött a Placebo. Egy hónap telt el azóta, hogy utoljára láttam őket, tehát volt viszonyítási alap. Sok különbség nem volt az Open'er-es fesztiválhoz képest, a tracklist is szinte teljesen megegyezett. Brian hangja most is kristálytiszta volt, a hangszerelés az Every You and Every Me-ben elég szokatlan volt, de nekem tetszett így is. Igazából semmi kifogás nem lehetett most sem velük, talán annyi, hogy minél több új számuk van, annál több kiváló régebbi szerzemény lesz, ami nem hangzik el koncerteken. Legjobban talán a Bitter End szólt, de nehéz választani. A koncert most is nagyon rövidnek tűnt.
Ma
Sajnos ma zár a Sziget, és megint át kell élnünk az utolsó napi depressziót (szerencsére nem az ilyen nevű magyar rockbanda koncertjét). A mai nap jóval kevésbé lesz zsúfolt, mint a tegnapi. Számunkra a nap fénypontja a Maximo Park délutáni koncertje lesz a nagyszínpadon. Rockrajongók nyílván nem hagyják ki a The Offspring kissé ötlettelen punkját. A mai nap headlinere az idén összeállt Faith No More. Magyar zenekarok közül is lehet válogatni. Koncertezik
az Amber Smith, a Heaven Street Seven és a Turbo. A Party Arénában ma a Coldcut és Paul Oakenfold játszik.
Info
A mai lesz a Sziget legmelegebb napja, 30 fok feletti hőmérséklettel, ami a délutáni koncerteken nem lesz túl kellemes.
Az elég rossz idővel induló pénteki napon egy Fish! koncerttel kezdtünk. A szokásosnál nagyobb tömeg volt a sárral körülvett MR2 színpad előtt, annak ellenére, hogy nemsokára kezdődött a Jet, és azért a két banda zenéjében is van némi átfedés. Úgy tűnik, a Fish!-nek elég komoly rajongótábora van, bár ha azt nézzük, hogy hány éve működnek, akkor ez már nem tűnik olyan soknak. Megnéztünk pár számot, aztán a nagyszínpad felé vettük az irányt.
A Sziget második napja inkább a magyar szájíznek kedvezett, és ez a közönség összetételén is meglátszott. Szigetre érkezésünkkor épp a Gonzo játszott az MR2 színpadon, mi azonban a nagyszínpad felé vettük az irányt, ahol perceken belül kezdődött a Ting Tings koncertje.
Először talán elhamarkodott kijelentésnek tűnt, miszerint ez lesz a legjobb Sziget, de tegnap beigazolódott, hogy tényleg így van. Kicsit a helyszínek is megváltoztak, a szponzor sör is más lett, a koncertek között és előtt végre jó zenék szólnak. Minden változás a mi javunkra történt. Egyébként meg soha nem volt még ennyire kozmopolita a Sziget, magyar szót lehet legkevesebbet hallani, pár napra Budapestre költözött London, meg Párizs, meg egész Európa. Na de akkor pár szó a koncertekről.
Snow Patrol
A Sziget szervezőit a brit Rock Against Racism nevű mozgalom kereste meg, mert úgy gondolják, hogy nagy a baj Magyarországon. A Zene a rasszizmus ellen nevű rendezvény a fesztivál nulladik napján kap helyet, ahol déltől egymást váltják majd a nagyrészt magyar fellépők, és néhány külföldi előadó.
A héten tovább bővült a már eddig is álomszerű Sziget line-up.
A Sziget hivatalos Facebook oldalán nemrég megjelent néhány új fellépő neve, melyek közül legérdekesebb a The Subways és az Editors. Emellett felkerült egy új plakát is, melyen a fellépők között ott szerepel a Travis is.
Úgy tűnik, még koránt sincs lezárva az idei Sziget fellépőinek listája. Amint arról pár napja beszámoltunk, idén ellátogat a fesztiválra a Snow Patrol is, most azonban, ha igazak a híresztelések, még ennél is nagyobb szenzáció várható a 2009-es Szigeten.